Napi kalózkodás

Idén elmaradt a karácsonyi üdvözlet. Nem sok ünnepi hangulat szorult belém az idén, még talán a szokásosnál is kevesebb, így aztán nem is erőltettem a dolgot. Csak azért, mert elvárás, meg nem akarom, az úgy nem szívből jövő... vagy, hogy is mondjam...
Voltam viszont testvérbátyámnál, meg is tárgyaltuk a miértjét, meg amúgy sok minden egyebet is. Jó volt kicsit dumálni, lehet, többször kéne feljárnom. Hozzá elmenni még nem is annyira költséges dolog, mint haza, Téténybe.

Na, mindegy, a dolog, ami miatt írok, az a francbukk. Állítgattam ma az alkalmazásokat (jobban mondva törölgettem őket), mert valamelyik magas IQ-val megáldott rokon küldött valami játékfelkérést, én hülye meg rákattintottam, gondolván, behozza az alkalmazás menüt, ahol is én szépen visszautasítom. Hát nem... Végül is a vége az lett, hogy a 2009 óta kipróbálgatott alkalmazásokat és játékokat, szám szerint 192-t töröltem a fenébe. Persze a f@szbúk biztosított róla, hogy ettől függetlenül még hozzáférnek az adataimhoz....

Végül is nem izgat, annyi adatot nem osztottam meg, azt a maradékot pedig bárki, bárhol és bárhonnan elcsenheti, így aztán nem dől össze a világ.

Na, aztán áttértem a nyelvi beállításokra, és jelen pillanatban kalóz-angol az arckönyvem.  Gyorsan össze is gyűjtöttem pár finomságot. Nem igazán értek mindent, van, amit csak emlékezetből pakolok össze, de a java már megvan.

Először is amikről nem csináltam képeket (képek is vannak, igen)

XY changed 'er jolly roger - XY lecserélte a profilképét (Jolly roger, LOL)
X shots o' rum ago - X perce osztotta meg a valamijét (képét pl... Rossz az, aki rosszra gondol... Egyébként meg ha pl 56 perce történt a megosztás, akkor 56 felessel ezelőtt?? Szerintem annak keményen detox lenne a vége, meg aztán koporsó. :D :D :D)
'bout X turn o' yer hourglass ago - kb X órája osztotta meg a szintén valamijét
Blabber t' yer mates - Megosztás
Arr! - like
Looted from th' portrait book - valakinek a valamijét megosztani
XY  be eyein' this with pleasure. - XY-nak tetszik a valami
X scallywags be enjoyin' this. - ennyi embernek tetszik az akármi
XY hung a portrait on WZ's Plank - XY megosztott egy (ez esetben) képet WZ üzenőfalán


 Na, aztán a képek:

Ez a (mint azt élő, s élettelen egyaránt láthatja) baloldali kis menü. Az "összes"-re nagyon találó a Spy it all, valamint a csoportok "Crews" elnevezése is aranyos. :D

Mi jár a fejedben és a többi

Azt hiszem, ehhez sem kell különösebb kommentárt fűznöm

Hónapok "kalózul". A "month o' showers" abszolút igaz a májusra, legalábbis ami a népi hiedelmet illeti. Manapság egyre szárazabbak a hónapok. :/

A Weigh in a hozászólás akarna lenni, bár erre rá nem jöttem volna magamtól. :D

Ez megint csak nem igényel hozzáfűzni valót

Ez, amikor az idővonalat böngészi valaki, a felső menüsor.

Tudom, egyszerűbb lett volna, ha nem ilyen kis kivágásokat csinálok, de akkor sokkal több minden látszódott volna, amit pedig adatvédelmi okokból kifolyólag (mert én, ellenben a francbukkal, tudom, mi az) nem akartam. Ez pedig gyorsabb volt, mint kisatírozgatni mindent.

Na, hát remélem, hogy tetszik. :D Szerintem aranyos. :D Nem minden evidens és szokni is kell egy kicsit, de nem kizárt, hogy így hagyom. Legalább leljem valami örömömet is ebben a nyavalyás oldalban, ha már hozzá vagyok láncolva. :D

Ezzel elleszek egy darabig, azt hiszem. :D

Hát, cím az most nem lesz... találó legalábbis nem...

Jön a karácsony, és mint az ilyenkor szokott lenni, mindenki megrohamozza a plázákat, boltokat és adventi anyámkínjákat, hogy ajándékot találjon szerettei számára. Ebből adódnak aztán az olyan bonyodalmak, mint pl.: a kiszemelt ajándéktárgy 10-ből 8 helyen kifogyott, a maradék kettőben pedig ugyan megtalálható, de megrendelés után másnap jön az email, hogy elnézést kérnek a kellemetlenségekért, de a kiválasztott termékből véééletlenül pont most fogytak ki.

Na, mindegy. Az ember azért szeretne olyan ajándékot adnia másiknak, aminek örül is, vagy esetleg hasznát veszi. Ki, hogy van vele. Van ugyan egy általános felfogás arról, hogy a nők inkább a szép és haszontalan holmikat szeretik, mint pl ékszer, bundakabát, iPhone ésatöbbi, míg a férfiak a hasznos ajándékokat preferálják, így a csavarhúzó készletet, fúrót, kivéve a mai kamaszfiúkat, mert nekik is iPhone kell.

Ha engem kérdeztek, akkor én tökéletesen megelégszem a csavarhúzó készlettel is. Nem is tudom már, olvastam talán valahol, vagy pedig tv-ben láttam műsorban, hogy a nők sikítoznak a dühtől, ha hasznos ajándékot kapnak. Mondjuk palacsintasütőt.
Nem értem a dolgot, mivel alkalomadtán jó fegyver is lehet belőle. Kellően erős ütés esetén akár halálos is. Tefal.... te mindenre gondolsz....

Tudjátok, mit szeretnék egyszer kipróbálni? Paintball!! Na, ez egy jó ajándék számomra. Paintball bérlet. :D

Szoktam figyelni az embereket, főleg a vonaton, utazgatás közben lehet a legjobban kihallgatni, kinél mik a szokások. Érdekes dolog, sokan nyúlnak vissza a régi dolgokhoz. kézzel készített ajándékok, stb, egyszóval próbálják olcsóbban kihozni az ajándékozást és amit azon spóroltak, inkább a karácsonyi vacsorára fordítják. Ez jó dolog, bár szerintem leginkább a válságnak tudható be. Ha nincs pénz milliós plazma tévére, akkor bizony nincs, de legalább átértékelik a dolgokat. Pozitívum a negatívumban.

Persze akinek a szülei megengedhetik maguknak, az idén is autót vagy egyéb, méregdrága kütyüt kap.
Szóval azért még mindig éles a határ a két réteg között, de talán most úgy tűnik, kezd egyre inkább elmosódni.
Vagyis ahogy két bejegyzéssel korábban írtam:

"A gazdasági válság alatt összehoztam egy kisebb
vagyont.... egy nagyobból..."

Azért még mindig megterheli az ember pénztárcáját a karácsony.

Szóval akkor a hét kérdése: Ti hogy bonyolítjátok le az ilyesmit?


Kis esti meglepi azoknak, akik játszottak a Diablo 3-mal









 Keep calm and don't kill me for this!

Kis esti filozófia

Épp azon gondolkodtam, miért nincs mostanában annyi blogbejegyzésem. A blog indulásakor, 2009-ben annyira produktív voltam, hogy visszatekintve el sem hiszem, hogy mindazt az őrült agymenést én, és egyedül én hoztam össze. A 2010-es 133, szintén agybeteg őrültségről már nem is beszélek. Aztán jött 2011 37, majd 2010, eddig 11 bejegyzéssel. Azért valljuk be, ez elég siralmas.

Sokszor elfilozofáltam már a miértjén, de konkrét választ nem sikerült kinyögnöm. Ott a suli, ami ugyan lefoglal, de korántsem annyira, hogy ne tudnék legalább heti egy bejegyzést kreálni, és ezúttal az élmények hiányát sem tudom érvként felhozni, tekintettel arra, hogy Szegeden más sem ér, csak élmény. Akár jó, akár rossz, lenne miről beszámolni.

Végül is általában arra jutok, hogy szimplán lusta vagyok leülni és pötyögni. Meg persze az ihlet hiánya. Hiába történnek velem dolgok, az esetek többségében nem tudom papírra (monitorra - hahaha :D ) vetni. Felhúznak a vonaton, hazafelé menet, ezeket a sérelmeket összegyűjtöm, hogy majd leírom ide, de végül sosem teszem. Hogyan? Meg egyébként miért? Mindenki tudja, teljesen tisztában van vele, sőt, biztosra veszem, hogy mindenki meg is tapasztalja a saját bőrén, nap, mint nap az emberi hülyeséget, azt, hogy mindenki csak magával foglalkozik és célja elérése érdekében hajlandó átgázolni másokon, mind fizikálisan, mind lelkileg.

És itt most nem arra gondolok, hogy rálépett valaki a lábamra, mert okvetlenül le akart ülni a villamoson, hanem arról, hogy felülök a vonatra, be, egy üres kabinba, felveszem a fűtést maxra, mert fázom, mert beteg vagyok. Ott ülök 25 fokban, nagykabátban, sállal a nyakam körül dideregve. Egy kiscsaj benyit, megkérdi, beülhet-e. Miért ne ülhetne? Levetkőzik, kabát, pulcsi, sál, sapka ledob és az első kérdése az, hogy leveheti e a fűtést. Nem, nem veheted le.... Ennél csak az jobb, amikor kérdés nélkül, spontán cselekednek...

Semmi bajom nincs azzal, ha valaki nem bírja annyira a meleget, néha tényleg elviselhetetlenül meleg tud lenni a vonaton, de mivel nem egyedül utazunk, meg kéne találni az arany középutat, vagy legalábbis törekedni kéne rá. Ha nem lettem volna beteg, megengedtem volna a csajnak, hogy levegye a fűtést... De van szeme, gondolhatta, hogy nem poénból ülök bebugyolálódva. Vagy lehet, hogy mégis? Eljutottunk már arra a szintre, amikor az emberek egy röpke pillantás után szimplán elmebetegnek titulálják a másikat?

Persze, előítélet... Kiben nincs? Max a Dalai Lámában. Egy egészséges kis előítélet sosem árt. De az, amit a 21. századi ember művel minden, csak nem egészséges.

Visszatérve az ihlethiányra: Amikor visszaolvasgatom a régi, főleg a 2009-2010-es bejegyzéseket, jövök rá, hogy nem a történetíró veszett ki belőlem, csak a kalandok fogytak el. (De az is könnyen lehet, hogy pont fordítva.) Az egyetem már nem új, és nem sok olyan kurzusom van, ami kihívást jelentene. Szimpla "leülök és beseggelem" kurzusok. Ami pedig érdekes, mint pl. a Föld belső folyamatai vagy az Ásvány és kőzettan szintén beseggelős, mivel nincs hozzájuk gyakorlati órám. Nincs kutyám sem, most már hetedik hónapja (az elmúlt 24 év során ez az első alkalom, hogy több, mint fél év elteltével még mindig nincs semmilyen állatom, nem, hogy kutyám, de még egy nyamvadt guppim sem.) így arról sem tudok "élménybeszámolni", hogy a legutóbbi séta alkalmával milyen őrültségekkel találkoztunk.

Sok minden hiányzik 2-3 évvel ezelőttről, de talán leginkább ez.

Az emberi kapcsolatokról is sokszor elmerengek, nem csak úgy általánosságban, hanem a sajátjaimon főként. Azokról, akik már kiléptek az életemből, mert úgy gondolták, az az út, amin én járok, nekik nem megfelelő, azokról, akik csak most léptek be az életembe és próbálnak rájönni (már, ha veszik a fáradtságot) ki is vagyok és mit is akarok én valójában és legfőképp azokról, akik régóta itt csücsülnek körülöttem, de még mindig nem jöttek rá a titokra. 

Barátságokat kötünk másokkal, de elfelejtettük, hogyan kell megismerni a másikat. Legjobb esetben emlékszünk egymás születésnapjára, ilyenkor veszünk a másiknak egy üveg piát. A lehető legszemélytelenebb ajándék. Az, hogy "Ú basszus, a fészbúk írja, hogy holnap lesz XY szülinapja, elugrom a teszkóba, veszek neki egy üveg bort", nem barátság. Csak egy kényelmes megoldás. Nem kell gondolkodni, csak levenni egy kellően drága üveget a polcról, ezzel mutatva a másiknak, mennyire fontos nekünk.
Karácsonykor megajándékozzuk egymást, hasonló módszerekkel, mert ilyenkor ez szokás.

Nos, nem tudom, ki, hogy van vele, de nekem az az ajándék, ha a másik gondol rám. Amikor lemegy a boltba kenyérért és a tejespult előtt elsétálva meglátja a kis, 2 decis, dobozos milky way üdítőt és azt mondja: "Úgyis találkozom ma vele. Ez a kedvence, viszek neki egyet, hagy örüljön a hülye feje."

Amikor ezek eszembe jutnak, eszembe jut az is, hogy engem mennyire nem ismer senki. Ha feltenném a kérdést, mi a kedvenc kajám, 2 ember, ha megtudná mondani. Ez valószínűleg az én hibám, én nem engedek közel magamhoz senkit, de amíg az emberi kapcsolatok 80%-a olyan, mint amilyet fent leírtam, addig ez nem is fog változni semmit. Az a 2-3 ember pedig, akik vették a fáradtságot, remélem azt mondanák, ha kérdezné őket valaki, hogy megérte.

Ha nem, akkor ez van. Az is egyfajta visszajelzés.

Összegezve a dolgokat, most, hogy a blog lassan betölti a negyedik életévét, jó rálátásom van arra, mit és hogy változtam az elmúlt négy év során. De mindig ugyan arra a konklúzióra jutok.

Nem én változok, csak a világ fordult ki önmagából.

Fészbúkgyöngyszem

Néha találni egész értelmes dolgokat is fészbúkon. Persze ez is csak azért lehetséges, mert vannak olyan ismerőseim is, akik ahelyett, hogy átlag fél óránként frissítenék az állapotukat és mindenféle hülye videót és képet töltögetnek fel, inkább ritkábban posztolnak, de akkor érdekes dolgokat, vagy olyat, ami tényleg vicces.

Ezt is egyik ismerősöm tette ki az üzenőfalára.

Ha lenne pálinkám, már nem lenne...

Infláció:

Az infláció nem más, mint úgy elfelezni a pénzt,
hogy közben a papír ne sérüljön meg.

Oda-vissza:
A férfiak nőznek, a nők hímeznek.

Az eső:
A májusi eső aranyat ér! - mondta a falusi, és
kiúszott a veteményesből.

Optimista - pesszimista:
Az optimista azt hirdeti, hogy a lehetséges világok
legjobbikában élünk; a pesszimista tart attól, hogy
ez tényleg így van.

Felnőtt:
A felnőtt olyan személy, aki befejezte a növekedést
mindkét végén és most középen növekszik.

Gyógyszer:
A szerelem a legjobb gyógyír, de ha nincs..nekem jó
a Jägermeister is, vagy az Unicum...

Google:
A google olyan , mint a nők...Be sem fejezted a
mondatot, már találgat.

Ha egy nő egyenlő akar lenni a férfiakkal, akkor nincs benne
semmi ambíció.

Esély:
Az egyetlen, amit kérek, egy esély, hogy
megbizonyosodhassak arról: a pénz nem boldogít.

Válság:
A gazdasági válság alatt összehoztam egy kisebb
vagyont.... egy nagyobból...

Pénzkeresés a Facebookkal.
Akarsz pénzt keresni a Facebookkal?
1. Menj a kis nyílra a jobb felső sarokban.
2. Kattints a Kijelentkezésre.
3. Húzz vissza dolgozni!

Ha a tyúk a múltjába néz, akkor tojás; ha a jövőjébe, akkor leves ...