Ez, az, amaz és a szokásos semmi

Régebben, (még a blog első évében, azt hiszem) volt olyan bejegyzés sorozat -kemény kettő- hogy Humanoid idiotizmus.
Ez vicces dolog volt, mert amikor elkezdtem a blogot írni, 1-2, esetenként 3 évre visszagondolva, bőven volt mit leírni, de most már egy két idióta ember miatt nem jártatom a szám. Mostanában jobban szeretek általánosságban, jelenségekről írni. Mint pl tavaly tavasszal (?) a kisbabás pár kapcsán, akiknek nem jutott el a tudatukig, hogy a gyerek azért nyűglődik, mert kiégeti a szemét a nap, milyen hasonló dolgokkal lehet összefutni a városban.

Na, ez is egy hasonló dolog lenne...

Jöttem haza Budapestre délután, és a buszon, pont mögöttem, ült egy nő. Zenét hallgattam, de így is tisztán lehetett hallani, ahogy 86-szor felhív különböző számokat és beleordít a telefonba, hogy "Szia Timi, Reni vagyok" De komolyan... Vagy mellétárcsázott, vagy a telefonkönyvében nyomott félre, nem tudom, de ezt fél órán keresztül csinálta. Majd valakit sikerült felhívnia, akivel megbeszélhette, hogy nem tudni, mi van a Timivel. Kínomban már feljebb vettem a hangerőt a zenénél, hogy ne halljam minden beszélgetését, de volánon nem szeretem maxon hallgatni. Elvégre senki nem kíváncsi arra, hogy én milyen zenét hallgatok.

Először azt hittem, hogy egy idősebb nő telefonálgat, ők szoktak kiabálni a telefonban, ami nem az ő hibájuk, egyszerűen csak szokatlan számukra a mobil (emlékszem, nagyanyám mindig kérte, hogy hagy hívja fel a barátnőjét a mobilomról. De valahányszor a kezébe adtam, maga elé tartva kiabált bele, mint egy walkie talkie-ba. Végül rátettem a telefont töltőre, hogy "vezetékes" legyen, így már rendeltetés szerűen tudta használni). Végül hátranéztem, mert már nem bírtam.
Egy fiatal, kisebbségi csaj volt. Hát innen a hangos szóváltás és a furcsa akcentus.... :D

Valamiért ez az etnikum hangosabb. Persze ez egy durva általánosítás, mert nem mindenki, de a nagy többség az. És nem tudom eldönteni, miért.

A válasz pedig nem olyan egyszerű, mint ahogy azt sokan gondolnák. Nem, nem azért hangosabbak, mert ők cigányok. Ez nem válasz, nem is lehet az. Az olaszok is hangosabbak és nem azért, mert ők meg olaszok.

Nem tudok rájönni, miért van az, hogy vannak emberek, akik hangosabban beszélnek, akár telefonon keresztül, akár élő szóban és vannak, akik nem.
Középsuli első két évében volt ének órám és a "Májsztró" egyszer azt mondta, hogy az intelligenciával összefüggésbe hozható az, hogy vannak olyan emberek, akik csak a hangosabb szóból értenek.

Magyarán azok, akik hangosabban élnek, bunkók... De szerintem ez sem igaz. Max nem teljesen.

Szerintem itt a család méretében keresendő a válasz.

Nagy család, sok rokon = nagy hangzavar, amit túl kell üvölteni.

De nem tudom. Mindenesetre én ezt a jelenséget az intelligenciával összefüggésbe hozni, kicsit erősnek tartom. :D

Más:

Tegnap este feküdtünk az ágyban, pihegtünk, én tévét néztem. (ritka alkalmak egyike, de kiskutyák voltak az Animal Planet-en és nem tudtam nem nézni) Drága "sógorom" és újdonsült barátnője nyektettek minket, játszani akartak Monopoly-t. Ami engem illet, nem rajongtam az ötletért, szívesebben fetrengtem volna tovább, de eddig még mindig kikosaraztuk őket, amikor játszani hívtak, hát most kaptak egy esélyt.

Összeállítottuk a játékot, belekezdtünk és ők 15 perc múlva már unott képpel ücsörögtek a tábla felett. :D Vágülis kiszenvedték a dolgot, végig vittük a játékot úgy, ahogy, de minden körben megjegyezték, hogy ők pörgősebbre számítottak. :D Ekkor megfogadtam, hogy nem játszom velük többet, de most nem ez a lényeg... A két legdrágább telek az enyém volt. szépen felfejlesztve, bevédve, stb. Volt már egy felhőkarcolóm is, ami a játék szabályai szerint megduplázza a bérleti díjat, így aki rálépett, annak tejelnie kellett rendesen. Asszem, valahogy 10 milla körül volt már a bérleti díj, amikor drága játékos társam rálépett a telkemre, de nem volt elegendő flórinja a díj kifizetésére és becsődölt.

Na, ekkorát rég buktam a dolgon, ugyanis csak két telke volt, ami szart nem ért, pénze alig és a legtöbbet érő kerülete épp zaciban volt, így még adósságot is kaptam a nyakamba. :D :D :D :D :D :D :D :D :D

Utálom a monopoly-t :D :D :D

Már megint... III

Kicsit nagyon lemaradtam, ami a bejegyzéseket illeti, mentségem sincs igazán,leszámítva azt, hogy a már megszokott blogszülinap bejegyzés vizsgára való felkészülés miatt maradt el. :D

Szóval akkor jöjjön egy Miniszterelnököt megszégyenítő évértékelő blogbejegyzés.

Előszöris szeretném leszögezni, hogy a helyesírási hibákat, ha akarnám, sem tudnám kijavítani, mert ez a vinfos angol és minden szót aláhúz. Kéremszépen, köszönömszépen.

2011. Sűrű év volt. Voltam Hévízen, Siófokon, Sátorozni nem tudom hol, Bogláron, Tihanyban és a Badacsony féltve őrzött titkait is feltártam.

Idézet a 2011.01.03-án kelt "Márm megint II." című blogbejegyzésből: "Eső volt bőven, nem ritkán fáztam is és alig volt olyan, hogy pulcsi nélkül mentem valahová."

Ami az idei nyarat (illetve mostmár a tavalyit) illeti, meleg volt, de dög meleg, száraz volt, főleg az augusztus és már én sem bírtam idegekkel. Ellenben a telünk elég enyhe, ennek örülni kell, ki kell használni, mert lesz itt még mínusz 10 fok és hóesés...

"Továbbra sem ízlik a pálinka, szerintem még mindig trágya szaga és íze van. a Vodkának patikai alkohol... Volt szerencsém azonban megkóstolni a "viszkit". Megállapítottam, hogy ampullás algopirin ízű, így olyat sem iszom. A likőröket még mindig szeretem, különös tekintettel a "Béjlííízre". A citromos sör elvesztette varázsát és mivel a gyomrom nem igazán bírja a szénsavat, lemondtam róla. Kávé és kakaó töménytelenül...."

Kávé a mai napig, bár az adagom lecsökkent napi 1, max 2 bögre erősen feltejezett, általam Altair kávénak becézett 100% arabica-ra. Kakaót elvétve iszom csak, az alkohollal pedig a gólyatábor óta hadilábon állok. Már a likőrök sem esnek olyan jól, egy pohárkányit fél napig nyalogatok. Fejlemény viszont, hogy a bort utálom és a pezsgőből is max egy kotyot tudok csak inni, egyrészt, mert szénsavas, másrészt, mert nem. Még a Törley sem fekszik, pedig az hazai. :D Ellenben egy kis vodka a kepi multivitaminba jöhet...

"A füvet 2010ben sem próbáltam ki."

2011-ben sem.... :D

"2010ben sem mentem egyetemre, nem lett nyelvvizsgám és jogosítványom és férjhez sem mentem. [...] Viszont vezettem autót és elkezdtem lovagolni."

A lovaglás megvan, köszöni szépen, jól érzi magát, de most hó végéig nem lesz, hiányzik is rendesen. Egyetemre járok, nyelvvizsga folyamatban, beiratkoztam angol tanfolyamra. Erről később. Jogsim és férjem még mindig nincs. :D

Angol: Járok egy félintenzív angol tanfolyamra, heti kétszer, kedden és csütörtökön, öt órától kilencig. Nem olcsó mulatság, bár a tandíjat hátom részletben kell kifizetni, a tankönyv 6500 pénzbe fájt és csak 2 hónapig lesz rá szükségem. De hátha jól jön később is.
Kicsit féltem ettől az 5x45 percnyi angoltól, suliban 2x45 is megterhelő volt számomra, de meglepően jól bírom, sőt, élvezem, Az órák jó hangulatban telnek és nem felejtettem sokat abból, amit 7 évig volt szerencsém tanulni (illetve nem tanulni XD). Ellenben úgy érzem, túl jó vagyok. :D Ezt most minden egót félretéve mondom. Valószínűleg egyel nagyobb "csomagot" kellett volna választanom. De az ismétlés nem árt, így is van, ami új számomra, pláne a szavak között.
Az egyetlen dolog, amivel nem vagyok megbékülve az az, hogy itt a britt angolt oktatják, én meg ugyan szintén a brittet tanultam középsuliban, viszont a javát nem suliban, hanem filmekből, játékokból és netes cikkekből tanultam, amik nagy többséggel amerikai angolok voltak. Főleg a kiejtés. És most megvagyok lőve, amikor azt mondom, hogy "Áj kent densz" és a tanárbácsi kijavít, hogy "Áj kánt dansz". :D :D :D :D :D :D :D Komolyan... hát, ennek is megvan a maga szépsége. :D

Nah, hát ezek vannak, meg a boniem. :D

Jah! Andi! A blog kielemzős projekt él, igyekszem. :D Bár bevallom férfiasan, lusta voltam, aztán meg is feledkeztem róla, úgyhogy köszi, hogy szóltál, folytatom a dolgot ott, ahol abba maradt! ^^

u.i.: ma, 0 tanulással, sikeresen levizsgáztam menedzsmentől... :D